kedd, március 8

ZEN a Nobuban


Itt március elején ünnep ünnep hátán van. Ugye nekem múlt héten volt a szülinapom, Dájínak holnap lesz, Cicukának meg a névnapja volt tegnap. Amiben ez az év más, mint az előzőek, az az, hogy még étterembe is eljutottunk. Oké, ez még mindig kevés: úgy mentünk ma étterembe, hogy én előtte még kozmetikushoz, és fodrászhoz is eljutottam, ,úgyhogy nem csak éhesnek, hanem kivételesen még szépnek is érezhettem magam. Mit tesz egy bent lakó bébiszitter mi? Komolyan mondom, én a jövő héten nem is fogom hazaengedni a Katit… ideláncolom, vagy nem is tudom….

Jó, most komolyan. Szóval: este elmentünk a Nobuba. Nagyon vártam már, mert ugye ez egyfajta „kultikus” hely lett már a hal- és szusirajongók közt az egész világon… és most már meg is értem, hogy miért… Minden ételük valami gyönyörű, persze finom is, a kiszolgálás elsőrangú (ilyen helyen mondjuk ez alap, de attól még én dicsérhetem). A fotóim hagynak némi kívánnivalót maguk után, lévén ugye, hogy telefonnal készültek, de hát ez van. Aki szép képeket akar nézni, az nézze meg a honlapot.

Bár… nem dicsekvésképp, de a ZEN kertes desszertnek nincs is fent képe… merthogy maga a desszert sincs még az étlapon, lévén pár napja kísérletezték ki a konyhán…. Csak hát miután élveteg pofával végigettem a menüsort (sőt, igazából kettőt, mert Cicukával úgy döntöttünk, hogy nem bízzuk a véletlenre a dolgokat, és rögtön a két bemutató menüsort kértük), aminek a végén ugye volt két desszert, de lévén én egyrészt beles, másrészt meg édesszájú, mondtam a végén T-nek, hogy én egy desszertet még pluszban be tudnék vállalni… A pincér srác meg egész belelkesedett (gondolom kevés nő kajál ekkora lelkesedéssel, vagy nem tudom…), és azt mondta, ne azt kérjem, ami már az előbb megvolt, és ne bogarásszam az étlapot, hanem had’ hozzon nekem egy újdonságot, azt úgysem sokan ehették még eddig… Én meg már régesrégen megtanultam, hogy ilyenkor nem szabad nemet mondani… És milyen jól tettem, hogy így tettem! Valami gyönyörű kis édit kaptunk így „fojtásnak” …

Úgyhogy összességében kijelenthetem, hogy az elmúlt pár év legjobb szülinapi vacsija volt ez J (igen, négy éve nem mentünk el az „alkalmából”…naés??).

Ja, és tegnap Cicuka megkapta az ElBullis könyvet névnapjára… komolyan majdnem összeverekedtünk, hogy melyikünk nézze meg először… nagyon szép könyv, aki teheti, valahol nézzen bele!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése