Kerti munkák part.1.

Az egyetlen gáz az, hogy szegény Mamának sajnos dolgozni is kell menni, úgyhogy napközben férfiuralom van a házban (már ha a Liza kutya nem számít, mert Ő a nők táborát erősíti Anya mellett). Most már csak azt kell majd kitalálnunk a Papával, hogy Anyától hogyan szabaduljunk meg, hogy nyugodtan játszhassuk a magunk kis férfias játékait. A Papa rendszerint először a „dobd el magad egy kicsit nyugodtan a szobádban” mondattal próbálkozik (így az első nap ez volt a tuti befutó, de lehet, hogy 2 hét múlva majd mást kell kitalálnia), és ha bejön, márpedig most bejött, akkor kettesben maradhatok a Papával, ami általában elég jó kis kalandokat jelent. Ma például délelőtt először kimentünk a kertbe egy kicsit dolgozgatni, ami abból állt, hogy egy kicsit cserkeltünk körbe-körbe, előszedtük a talicskát, meg a szerszámokat, meg ilyeneket, kipróbáltam, hogy elég súlyt elbír-e, majd amikor láttam, hogy a Papa tényleg tud majd ezekkel dolgozni, nyugodtan szuszkáztam egyet a jó levegőn, amíg a Papa a szemétkupacot számolta fel. Mindig is tudtam, hogy a jó eredmény a jó munkamegosztástól is függ… Amikor Anya megunta a hepázást, kijött utánunk, látta, hogy még mindig alszom, úgyhogy biciklire kapott, és bejárta a környező tanyavilágot…egész kis kipirulva ért haza (lihegett is piszkosul mondjuk, pedig nagyon igyekezett leplezni…). Délután meg amikor megjött a Mama, gyakoroltuk egy kicsit a csipcsipcsókázást, meg a tapsolást, úgyhogy a szellemi fejlődésem is láthatóan biztosítva van itt…