Hülye vagyok

Noshát. Hétfőn felhívtuk a rendőrséget, mivel a biztosító kérte. Magunktól azért nem, mert hát mit tudnak tenni, de a biztosító csak úgy fizet, ha volt helyszínelés. Így aztán Tamás bement a rendőrségre bejelentést tenni, majd felhívott, hogy majd jön a járőr (én pont a boltabn voltam), 2 percre rá hívott a Tündi, hogy siessek haza, mert várnak a járőrök. Azoknak mindent megmutattam, jegyzőkönyv, majd mondták, hogy délután majd jönnek a helyszínelők. Jöttek is, mértek, fotóztak (én is, de erről később), jegyzőkönyv, majd el. Tegnap amikor mentem a gyerekért, direkt vittem a fényképezőt, hogy ha jobb fotókat tudok majd a gyerekről játék közben készíteni, akkor Tamás is láthatja… A gyerek rögtön észrevett, így ez elmaradt, viszont amikor mentünk haza, tamás már jött szemben, időben hazaért, így együtt még kimentünk a játszótérre, na ottan fotózgattam is párat, majd hazajöttünk, Gábor közben aludt a kocsiban, így én nekiestem vacsit csinálni, majd amikor G. nyafogni kezdett, Tamás behozta, fürdetés, etetés, Dávid fürdetése közben Tamás által, közös vacsi, elpakolás, összeesés… reggel jött az ablakszervizes árajánlatot tenni, megbeszélték Tamással amit meg kellett, ürge el, Tamás el, mondta, hogy ma nagyon későn jön, én meg készültem a boltba, sétálni, és akkor konstatáltam, hogy hülye vagyok. Illetve vagyunk. Kint maradt a babakocsi. Rajta a pelenkázótáska (Aki már volt nálunk, az tudja, hogy a hátsó teraszunk az utcáról sem látszik, sőt, a szomszédból sem lehet átlátni kicsit se… Tehát.
A táskából eltűnt a fényképezőm, a napszemcsim (ezt nagyon fájlalom), a parfümöm, és az összes (volt vagy 3ezer) pénz a tárcámból (kártyák megvannak, rendes házirablónk van). Tudom, nem kell kint hagyni semmit… DE: azért a jóistenit neki. Nem tellt el egy hét… és ez meg már itten mászkál. Ez simán visszajött. Azt hittük, hogy majd jól világgá szalad a riasztótól??? Hát kvára nem… már elnézést. Felhívtam a rendőrséget, most másik két járőr jött ki. A kezem remegett, olyan ideges voltam, mondtam a srácoknak (fiatal volt mind a kettő), hogy majd én is árammal telített drótot húzok ki… szomorúan néztek, mondták, hogy meg se próbáljam, mert sitt lesz a vége, tudják ők, hogy hülyeség, de ez van. Kérdem én, az normális, hogy a kertünkben mászkálhat bárki éjszaka??? Én meg max behívhatom egy kávéra, de fújjam meg alaposan előtte, mert a végén megégeti a szájacskáját, oszt feljelent???
Beszarás, komolyan… Mentem ki a kertbe amikor elmentek a srácok, a Pihe megzörgette az egyik bokrot, én meg majdnem bepisiltem…. Tamás későn jön, én meg rettegjek két gyerekkel????? Azért, mert itt mindent lehet???? Aszongya a rendőr srác, hogy ők hetente kapnak el ilyeneket ötösével, egyik nap volt egy eset: idős házaspár tévézik a nappaliban. Eccercsak raboló benéz a nappaliba (mert a házba már bejutott, észrevette őket, tán még köszönt is, majd elpucolt. Pasi hívta a járőrt, azok két utcával arrébb elkapták, bevitték. A raboló zsebében ott volt az öregek tornácajtajának külső kilincse… Erre 2 óra múlva már a jard elől hívott magának taxit, merthogy az ügyészség nem tartotta bent, merthogy az öregeknél „csak” kétszázezer forint volt otthon, így a rablási kísérlet nem minősül különösen nagy összegűnek…. Most erre mit mondjak??????? Lehet, hogy az ügyésznek ez csak a fél havi fizuja, de csóri öregek már mióta spórolhattak? Jó, tudom, rakják bankba. Nadeakutyaúristenit. Nem is tudom, mit mondjak, komolyan.
Mi mindenesetre kamerázunk ezután. Nem elég a riasztó, nem elég a Group4, kamerázzuk be a kertet. Beszarás. Mindegy, ez lesz, előbb utóbb majd megszokom. Aki még sose szerepelt valóságsóban, de vágyik az élményre, azt jövő héttől szeretettel várom. Ingyen. Rabolók is jöhetnek, szerintem ha felveszi is őket a kamera, az se sokat számít ítéletnél, de némi pénzért adok nekik másolatot, hogy tanulmányozhassák, és tökéletesítsék a technikájukat. Agyam elhajítom.

Este Tamás csak kilenckor ért, addigra már tök idegroncs voltam, de a két gyerek legalább szépen már lefürdetve, jóllakva aludt…. Amíg Gábort etettem a szobájában, Dávid a szőnyegén játszott, szerepjátékot: fenekét az ég felé csapva tenyéren-talpon kavirnyált a szőnyegen, és amikor megkérdeztem, mit is csinál pontosan, kijelentette: Dájí halacska, úszik nagy vizen.
Ezen legalább röhögtem egy jót.