Tegnap megejtettük Lucáékkal a magunk kis ajándékozását. Három körül jöttek, ami azért volt jó, mert Lucával kettesben tudtam menni Dájíért. Luca újabban már nagyon-nagyon szépen beszél, és én halál élvezem, hogy szabályos párbeszédet lehet vele folytatni, minden kérdésre válaszol…elballagtunk az oviba, közben megbeszéltük az angyalokat a felhő mögött, meg azt, hogy mennyire szeretne Ő is oviba járni. Dávid nagyon örült nekünk, hazafelé megint kézen fogva futottak, megcsodálták a kertben a karácsonyfát, miközben Luca ölelte D. vállát…kész voltam. Az ajándékozásról készült kép koppintás, Luca blogjáról csórtam (el ne felejtsek szólni az anyjának), mert aközben én már nem tudtam valamiért fotózni (sokan voltunk). Mindkét gyerek nagyon örült az ajiknak, D. matricás-foglalkoztatójával rögtön ki is dekorálták a konyhapultot (van matricaeltávolító folyadékom….meg még néhány körmöm).
Mindent egybevetve nagyon jó délután volt.
Ma meg aztán a délelőttöm telt jól: Bóbi és Zsófi bevállalták Botomd mellé Gábort is, én meg elmehettem kóricálni a városba. Mintegy 40 percet tojóztam a kreativ hobbiban csomagolásügyben (sikeresen), majd még egy órát szántam az Europarkra (vettem rucit, ajitkat, biszbaszokat a hajamba…élmény volt), majd egyre értem haza…komolyan, mint akit kicseréltek….Köszi, hugik!!!
B***us A pocakos kép nagyon állat... Puszilom Bóbit :)
VálaszTörlésNeki is elfér már egy levesestányér a pociján???
Kriszta amikor az ikrekkel volt terhes ( najó nem szeretem ezt a szót - várandós) akkor készült egy kép hogy nem fért az asztaloz hanem pocijára tette a levesestányért (nem volt forró :)
Szerintem az Ő pocakján lassan a levesesfazék is elférne... nem lesz kicsi baba, az tutkó...
VálaszTörlés