Tegnap Fecó leszállította Zsófit Botonddal, hozták magukkal Bóbit is, hogy a két csaj nálunk legyen a héten, hogy egy kicsit kidumáljuk magunkat, és egyebek. A gyerekek is rettentően élvezik, hogy valaki mindig foglalkozik velük (bár Gábor kicsit nehezebben aludt el este, mint egyebekkor, de akik is merik, már többen kívánták nekem szerintem magukban (volt aki hangosan is), hogy bárcsak kicsit több gondom lenne vele, mert ez így azért mégse járja….igen, ez a sz**jak én is kicsit... Jó, amikor szeretik az embert.)
Bóbi csinált egy nagy határ mézestésztát, úgyhogy Zsófival csináltak karira figurákat, örültek, hogy ilyen sokféle díszítőcukrom van, én ma délelőtt elmentem egy kicsit egyedül sétálni (élmény volt, komolyan…), dumáltunk, a Botond kutyázott sokat (kivéve, amikor WIIzett, vagy a tegnap este kapott új Rubik-gömbömet próbálta kirakni, és sírt, amikor nem sikerül).
Ma eljött Zuzsi és Tomi, már régen voltak nálunk, és Dávidnak is beköszöntött a Kánaán: hoztak neki vagy 40 kisautót, olyan felhúzós fajtát, amit ha hátrahúznak, akkor indul előre… és most valahogy rá is érzett az ízére, eddig az ilyen fajtákat is csak simán tologatta, de most meg tudta csinálni a hátrahúzást is (Tomi megmutatta neki, és ő meg utánozta. A baj evvel csak az, hogy én is, meg az apja is vagy ötvenszer mutattuk már ugyanezt ugyanígy, és akkor nem csinálta… szeretném azt gondolni, hogy simán csak most érett meg rá, és nem azt leszűrni, hogy a gyerek jobban hallgat Tomira, mint ránk…).
Zsuzsi végigölelgette az ölelhető kisbabákat (a Bobóéhoz még elég necces hozzáférni, bár néha úgy kidugja a lábikóját, vagy mijét a hasfalon keresztül, hogy még a látvány is necces), sokat rötyögtünk (főleg Dájín, jókat tud mondani), jó volt.
És ja, igen: van egy szoptatás közben készült kép, amiről elvileg valami poént szándékoztam írni, hogy hogy táplálkoznak a kissárkányok (a múltkor lőttem ezt a rugit a turiban, szerintem zseniális, nézzétek, van farka is, szárnya is, zabálnivaló), de most szembesültem vele, hogy nem csak a kissárkány látszik, hanem a fenekem mérte is (hálistennek a montázson ez kevéssé feltűnő), és elszállt az ihletem… De mivel a kölök édi, ezért itt hagyom. Meg hátha fél év múlva majd jól esik nekem is nézegetni (amikor már nem így nézek ki (terveim szerint))…
Bóbi csinált egy nagy határ mézestésztát, úgyhogy Zsófival csináltak karira figurákat, örültek, hogy ilyen sokféle díszítőcukrom van, én ma délelőtt elmentem egy kicsit egyedül sétálni (élmény volt, komolyan…), dumáltunk, a Botond kutyázott sokat (kivéve, amikor WIIzett, vagy a tegnap este kapott új Rubik-gömbömet próbálta kirakni, és sírt, amikor nem sikerül).
Ma eljött Zuzsi és Tomi, már régen voltak nálunk, és Dávidnak is beköszöntött a Kánaán: hoztak neki vagy 40 kisautót, olyan felhúzós fajtát, amit ha hátrahúznak, akkor indul előre… és most valahogy rá is érzett az ízére, eddig az ilyen fajtákat is csak simán tologatta, de most meg tudta csinálni a hátrahúzást is (Tomi megmutatta neki, és ő meg utánozta. A baj evvel csak az, hogy én is, meg az apja is vagy ötvenszer mutattuk már ugyanezt ugyanígy, és akkor nem csinálta… szeretném azt gondolni, hogy simán csak most érett meg rá, és nem azt leszűrni, hogy a gyerek jobban hallgat Tomira, mint ránk…).Zsuzsi végigölelgette az ölelhető kisbabákat (a Bobóéhoz még elég necces hozzáférni, bár néha úgy kidugja a lábikóját, vagy mijét a hasfalon keresztül, hogy még a látvány is necces), sokat rötyögtünk (főleg Dájín, jókat tud mondani), jó volt.
És ja, igen: van egy szoptatás közben készült kép, amiről elvileg valami poént szándékoztam írni, hogy hogy táplálkoznak a kissárkányok (a múltkor lőttem ezt a rugit a turiban, szerintem zseniális, nézzétek, van farka is, szárnya is, zabálnivaló), de most szembesültem vele, hogy nem csak a kissárkány látszik, hanem a fenekem mérte is (hálistennek a montázson ez kevéssé feltűnő), és elszállt az ihletem… De mivel a kölök édi, ezért itt hagyom. Meg hátha fél év múlva majd jól esik nekem is nézegetni (amikor már nem így nézek ki (terveim szerint))…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése