Tej, pisi....

Kicsit aggódtam, hogy a hosszú szünet után gond lesz az oviba való visszamenéssel, így aztán már tegnap este elkezdtem az ovi marketingolását, miszerint az óvónénik már nagyon várják, hogy menjen, és ott lesz Márkó is, Ő is nagyon várja már…Fürdés közben is mondtam a gyereknek, hogy jó mossa meg a hóna alját a „saját szappanjával” , hogy jó illata legyen holnap az oviban, (külön neki vettem, olyan gyerekeknek szánt cucc, ami úgy néz ki, mint egy folyékony szappan, csak gyerekmintás, és eleve hab jön ki belőle…illetve inkább múlt időben beszélek a cuccról, mert miután kioktattam, hogy holnap ettől lesz jószagú, mihejst kihúztam a lábam a fürdőből, letekerte a tetőt, és az egész cuccost magára döntötte…), ésatöbbi. Lefekvésre már elég izgatott is lett, és alvás helyett inkább oviba akart menni… minden trükköt bevetett, hogy ne kelljen aludni, pechjére kezdem kitanulni…

Az egyik ilyen pont a pisi. Mielőtt bemegyünk, minden nap megkérdem, hogy „kisfiam, nem kell pisilni?” a válasz minden nap „anyuka, nem”. Azt hittem magamról, hogy baromi ravasz vagyok, amikor a tej mellett rögtön a bilit is vittem magammal, és addig nem adtam oda a tejet, amíg nem pisil a bilibe, akárhogy állította, hogy neki nem kell. Pisilt is végül, kapott tejet, puszikat, és büszkén kivonultam, még mondtam is az apjának, hogy most aztán nem tud majd mivel előhozakodni. De, tudott: az általa felállított szabályok szerint kivárta a kötelező 10 percet, majd hallom a bébiőrből: „anyuka, anyukaaaaa…..” bemegyek, hogy mi a baj, erre büszkén közli: „kakilni kell”. Na, melyikünk a ravaszabb???

Mindenesetre reggel csont nélkül mentünk oviba, büszkén vitte a hátizsákját, majd miután átöltözött, közölte: „anyuka, menjél haza”. Asszem feleslegesen aggódtam…

Mi meg Gáborral átmentünk Lucáékhoz egy kicsit pletyizni. Luca nagyon élvezte G. társaságát, annyira, hogy amikor G. elálmosodott, nem csak ahhoz járult hozzá, hogy az ő ágyában aludjon, de még a féltve őrzött alvónyulát is nekiadta…. Csak lestünk ott az anyjával…