D. útlevele

Anyuval megbeszéltük már a múlt héten, hogy mivel még szabin van, az ő esetében azért eltekinthetünk a karanténtól, meg tudja magáról állapítani, hogy tényleg egészséges-e (az), úgyhogy eljön. Először úgy volt, hogy már hétfőn jön hozzánk, de aztán kiderült, hogy szegény Nándi mostanság még mindig többször ébred éjszaka, és Bobó már szeretné kicsit kialudni magát, így aztán hétfőn hozzájuk ment Anyu, és majd holnap reggel jön át hozzánk.

Én holnapra terveztem úgyis, hogy elmegy egy kicsit vásárolgatni (nagyon készülök erre a nyaralásra), más dolgom nem nagyon van. Hittem én. Ma, ugyanis kicsit módosult a dolog. Azt tudtuk, hogy pénteken tamásnak mindenképp fel kel jönnie Pestre, merthogy van valami tárgyalása, és majd csak szombaton megy vissza, de arra nem gondoltunk, hogy még nekem is meg kell járnom Földvárt…

De meg kellett. Ugyanis ma délelőtt, amikor sétáltunk G-vel, és telefonon csacsogtam Tamással, mondja, hogy az anyuja kérdezte, hogy D. útlevele nem járt-e le…nabassza… Mondja T. hogy ő megnézte, szerinte nem, de azért ha hazaérek nézzem meg. Megnéztem. Lejárt. Június 21.én. Nabassza. Mostmilegyen. Jézusom. Na, hívtam őket, Klári azonnal felöltözött, elrongyolt a helyi okmányirodába, ahol mondták, hogy ha pénteken fél tíz és tíz közt bemegyünk, akkor kedd-szedán az új már átvehető itt pesten (először arra gobdoltunk, hogy T amikor jön, akkor magával hozza Dájít, és rögtön a központiba megyünk, de végül is így is meglesz tutira, és nem kell a kölköt megrángatni). Viszont mind a két szülőnek ott kell lennie, így aztán mit volt mit tenni, megbeszéltük, hogy péntek reggel megyek a hajnali vonattal, negyed 10re ott vagyok, elintézzük a papírokat, megszorongatom a kölköt, oszt 11kor már indulunk is vissza. Jó, teló anyunak, akkor Ő is ma jön át hozzánk, hogy azért legyünk együtt is valamennyit, márhogy legyen időnk pletyizni, holnap vásárlás, holnapután hajnalban spuri.

Tudom, előbb is kapcsolhattunk volna útlevélügyben, de mentségünkre szóljon, tényleg kiesett a fejünkből, hogy a gyerek útlevele csak 2 évig érvényes egyrészt (Tamásé 2013ban, az enyim 2016ban jár csak le), másrészt meg tök más formátumban van benne az érvényességi idő, mint a miénkben, elég könnyű benézni… Mindegy, megoldjuk, isten áldja Klárit, hogy addig nyüzsgött, míg még egyszer meg nem néztem….

Szóval ma jön este majd Anyu, addig meg G-vel fetrengünk a kertben, medencézünk, élvezzük a nyarat… És lélekben készülök a holnapi vásárlásra… mióta ritkán jutok el, egy ilyen alkalom felér nekem egy mini karácsonnyal.. . már mantraként ismételgetem magamban: „valami kis papucs vagy szandi, fehér melltartó, cicagatya az új hosszú pólóimhoz…tényleg ez most a trend? Minden csaj ezt horja….jó, tehát testhezálló fekete gatya….mit is akarok még…hajgumi….ja, szandi…… nem, papucs….jáááááj, mit is akartam még??? Megvan! Hajgumi!!!!” Tehát készülök, na…