Tegnap Tamás megint küldött napközben két receptet msn-en, én épp hogy átfutottam őket, elmentettem könyvjelzőként, mert tetszettek, mondom, majd egyszer… meló után beugrott a Culinarisba, hozott pár jó dolgot, majd amikor pakoltam ki, kérdeztem, hogy a Cserpes tejszínt mihez hozta? Mondja, h igazából fogalma sincs, mondom nem baj, majd valamihez jó lesz. Oké.
Ma délelőtt elment Dájíval a nagybevásárlást megejteni a Teszkóba, és mivel ugye úgy van, hogy hétfőn jön a Bóbi Nándival, a Zsófi Botommal, meg anyu egész hétre, egész korrekt kis listát írtam, többek közt felírtam a fonott kalácsot is, merthogy majd csinálok máglyarakást. Hoztak is egy szép nagy kalit, meg a többi dolgot, bónuszként előkerült többek közt egy doboz meggy. Ezen kicsit csodálkoztam, mert nem nagyon esszük nyersen, és nem terveztem meggymártást, de mondom meg nem rohad, valami lesz.
Erre délután Tamás nekiállt kerülgetni, hogy hát estére nem-e akarnám esetleg-e talán összeütni az egyik tegnap általa talált desszertet, a kardamomos-meggyes kalácspudingot (nem tudom a recit külön linkelni, Chili & vanilia, június 28.). Kicsit röhögtem, na mondom, ez már délelőtt megfogalmazhatódott benne, ezért a meggy, oké, mondom, legyen, a máglyarakáshoz majd veszek másik kalácsot, előkerestem a recit a könyvjelzőkből, megnéztem, nem bonyis, nekiláttam…. De akkor kezdtem igazán röhögni, amikor kiderült, hogy (idézem) : "a vajas kalács összeolvad a fűszeres meggysziruppal, közötte meggydarabok, tetején sűrű tejszín (Cserpes), pisztácia."
Hehe. És olyan ártatlanul mondta tegnap, hogy: nem is tudom, miért hoztam a Cserpes tejszínt… hehe. Imádtam. Márhogy Tamást. Pláne, amikor felkiáltottam, hogy hoppá, ez zöld kardamomot ír, nekem meg nem is tom’, hogy van-e olyan, erre odakap a fűszerpolcomhoz, és „ja, ezt is vettem a múltkor, csak asszem nem mutattam ” felkiáltással egész hátulról lekapott egy dobozt…egy doboz zöld kardamomot… És a süti tényleg nem bonyis, de lefotózni már nem maradt időm, mert annyira finom, hogy gyakorlatilag egy ültő helyünkben felzabáltuk (enyhén felvert tejszínnel….nyamm…). És összedobni se tart semeddig, ha az embernek ilyen férje van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése