csütörtök, július 29

Búvárkodás a romoknál

Mára kibéreltünk egy autót, és reggeli után elmentünk Antalyába, egy bevásárlóközpontba. D. élvezte, mert ott is voltak elektromos autók, ki is próbálta majdnem mindet. Mi körbenéztünk, gábornak vettünk egy játékot, Dávidnak egy aranyos szandált, nekem Hello Kittys bikinipacskert , Klárinak fehér szandit, Tominak strandpapucsot, így mindenki elégedett volt.

Ebédre visszamentünk a szállodába, aludtunk egyet, majd nekivágtunk, hogy megnézzük az egyik közeli tengerpartot, ami azért izgi, merthogy római kori romok vannak a partján… és tényleg. Ha jól rémlik Phazeus a strand neve (nem találtam a neten semmit róla), az ember beáll egy nagy parkolóba, elindul a tenger felé, és egy római kori épületegyüttesen vág át közben…. Nem egy nagy turistaközpont, főleg a helyiek járnak oda, a víz kristálytiszta, millió hal…

Na, és itt jött D. nagy alakítása. Már a szállodában próbálgatta az úszószemüvegét, megbarátkozott vele, hogy kicsit szorít „mer az úgy jó”, most aztán belevetette magát a búvárkodásba. Komolyan, felvette a „szemügét”, a karúszót, nagy levegő, és merülés (persze a karúszó miatt ez inkább a víz színén lebegés, de akkor is…mutassatok már még egy 3 és fél évest, aki anélkül lebeg, és nézi a haéakat, hogy 1. visítana, hogy vizes lesz arca, 2. nem fél a halaktól, 3. a mélységtől sem, 4. szépen, pontosan feljön levegőért, és elég sokáig vissza is tarja, 5. és még a kezét se kell közben fogni). Agyunkat eldobtuk, komolyan. Aztán persze én is belemerültem a halak tanulmányozásába, és majdnem annyira élveztem, mint D… kár, hogy hétkor bezár a strand, és el kellett indulni vissza…

De hogy nagyon büszkék voltunk a kölkünkre, az tuti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése