Teli a bőrönd (meg 2 szatyor, plusz egy kosár)

Ma nagyobbrészt Gábor bőröndjét pakoltam össze. Valahogy mindig úgy van ez velem, hogy fogok egy bőröndöt, és legyen az akármekkora, addig nem nyugszom meg, amíg tele nem pakolom. Beleraktam a ruháit, hát, sok helyet nem foglaltak. Akkor eszembe jutott, hogy ó, hát a jövő hétre hűvösebbet mondanak, jöhet pár hosszúszárú-ujjú…oké. De hely még van rengeteg. A végén azért sikerült a mutatvány, bár a mobil etetőszéket és a pelenkát is odaraktam, de így legalább telinek tűnik a bőrönd, és megnyugodtam, hogy nem fog hiányozni semmi. Bár hozzáteszem, hogy a kaják külön megtöltenek egy nagy kosarat, a gyógyszik (ha más nem, betegségűzőnek, babonából) egy kisebb szatyrot, és a játékaival is megtöltöttem egy nagy szatyit…
Kora délután még elugrottunk Dávid új útleveléért a Központi Okmányirodába, nagyon rendes taxist fogtam ki, megbeszéltük, hogy ha végeztem, rögtön jövök is vissza, így aztán az Okmányirodánál kirakott a bejáratnál, majd leparkolt, és bejött utánam, és pesztrálta addig G-t, amíg elintéztem a dolgot, úgyhogy király dolgom volt, majd hazafuvarozott minket. Most, hogy az útlevél is a kezemben van, már el is hiszem, hogy lassan azért csak eljön a hétfő… G.nek meg külön nagy dicséret, mert a több mint két órás út alatt egyetlen nyikkja nem volt, nézelődött, tök jól elvolt…meg is dicsértem, jutalmul kapott egy csomó görögdinnyét (most ez a kedvenc), és egy csomót „úsztunk” is…
Na, jöhet a holnap…