Mire hazaértünk, a gyerekek teljesen meggyógyultak (jó, már jól voltak akkor is, amikor elmentünk, de most már esznek is normálisan), ami jó, a rossz viszont az, hogy most meg Imre dőlt ágynak (gyakorlatilag szó szerint). Tegnap este, amikor megjöttünk, azt mondták, hogy ők hármasban (Klári, Kati és Imre, aki harmincadikán jött „erősíteni a csajokat, legyen férfi is a háznál”) ma kora délután hazamennek…na, ebből nem lett semmi, reggel Klári úgy jött le az emeletről, hogy Imrén kitört ugyanaz a vacak, nem is tud felkelni…úgyhogy indulás holnapra halasztva.
Ja, de azért tegnap este volt itthon is pezsgős koccintás az új év tiszteletére, persze Dávid élvezte a legjobban, mindenkivel hatszor koccintott, és szerintem teljesen felnőttnek érezte magát… Ma meg pogácsát sütöttünk, és végre elővettem a majd’ egy éve a szekrényben álló autó-motor-autópálya alakú szaggatóimat… Ezektől D. persze teljesen beindult, úgyhogy majdnem az összes tésztát ő szaggatta ki, pedig nem volt kevés… Nem csak Páriszban vannak jó dolgok, mi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése