Hálistennek eddig eseménytelenül telt a hét… azért örülök most ennek különösen, merthogy elvileg péntek délután megyünk Anyuékhoz, bepótolni az elmaradt Karácsonyt, amikor is ugye nem jutottunk le…
Mivel a bonbonkészletem kifogyott, gyártottam új adagokat (étcsokisat tej-tonkás belsővel, és tejcsokisat marcipános-narancsos töltelékkel, holnapra meg beterveztem egy adag sós karamella összehozását (meghozta a Boookline az új könyvemet, valamit muszáj belőle rittyenteni), úgyhogy azért bár eseménytelen a hét, korántsem unalmas. Bár G. elég jól tolerálja a konyhában való ténykedésemet, azért eljutottunk odáig, hogy a második sor fiókra is zárat kellett szerelnem, mert ugye a legalsókat már 2 hónapja le kellett zárni, most jött rá, hogy fölötte is vannak fiókok, még érdekesebb dolgokkal, és nem mindig tudok ugye odakapni, hogy a veszélyesebbjét kiszedjem a kezéből (illetve oda tudok, de akkor még több csoki maszatolódik szét a konyhában, pedig már épp kezdek büszke lenni magamra, hogy egyre kevesebb maszattal dolgozom).
Ja, és esténként, amikor D. hazajön, majdnem mindennap Wii-zik egy kicsit… Tegnap megengedte, hogy egyet én is játsszak, bár ilyenkor megszabja, melyik játékot válasszam. Van egy olyan, amiben célba lövés van, először felszálló lufikra kell lődözni, majd agyaggalambokra, majd kólásdobozokra, a végén meg az van, hogy kis játékfigurák vannak, és jönnek az ufók, el akarják őket ragadni, és az ufókat kell sorban kilőni, miközben a figurák őrülten rohangálnak…
Na, amikor ide értem a játékkal, D., aki addig meredten figyelt, vigyorogva megszólal:
„ nem is azért futkosnak a gyerekek, mert félnek a repülőktől, hanem mert jön a lövős anyuka!!!”..és röhög… rémületes vagyok, és így kell megtudnom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése