Tegnap volt egy éve, hogy Nándesz megszületett…aki visszakeresi a blogban, láthat szüléstörténetet az én szemszögemből, lévén ugye ott voltam, Bobó meg nem nagyon akart hozzáfűzni semmit…
És most már bizony egy éves szülinap van. Én nem tudom, minél öregebb az ember, annál gyorsabban megy az idő, vagy mi, mert néha tényleg olyan, mintha az egész csak tegnap lett volna…
Mindegy, most nem nosztalgiázok, lesz arra még idő rengeteg, most inkább mesélem, hogy tegnap, az a tök nyugis éjszaka után mind a három kölök boldogan ébredt, rögtön belevetették magukat a játékba (meg a macskát, de arról majd lesz kép később, most a szülinap aktuális), majd becsatlakozott a csapathoz Botond is (megjöttek ugye Zsófiék), na onnantól aztán tényleg volt élet….
Megvolt az ebéd, össznépi szuszka, majd némi séta után jöhetett az ünneplés…az ünnepelt fülig-vigyorral tömte magába a túrótortát, a többiek próbálták behozni a lemaradást (G. villával nyomta, bocs), és bár nem találok olyan képet, amin mindenki egyszerre rajta van, (bár most látom, hogy volt, hogy G. 2!!! villával nyomta- még nagyobb bocs) higgyétek el, mindenki elégedett volt, ugyanis a Bobóék még egy kedvenc-csokis tortát is hoztak. Éljenek soká. Főleg Nándesz. Szóval betortáztunk, aztán elhalmoztuk Nándit ajikkal (hálistennek Bóbi meg Zsófi eleddig nem tudta átadni az én kölkeimnek a karácsonyi ajikat, így D. sem akadt ki azon, hogy nem kap semmit). Legnagyobb sikere a nyuszimotornak volt, egész komoly balhék törtek ki amiatt, hogy éppen ki üljön rá (Botomd és D. is ültek rajta, nade nem tudok egyfolytában fotózni, pláne, hogy D. egy egész komoly parkolóházat is kapott, kb. 50 matricával – útzár, autómosó, sebességkorlátozás, ilyesmik- amiket, lévén a család legkreatívabb kedvű tagja, nekem kellet felragasztani, úgy, hogy közben az egyik gyerek rángatta a parkolóházat, a másik néha elcsórta a matricákat, a harmadik el is fogyasztotta a felét, mire észrevettem….).
Mindenesetre estére megint úgy lefáradt mindenki, hogy az altatás nem okozott senkinek se gondot.
Ma apukák hazamentek, mi még maradunk csütörtökig (valszeg’ Zsófiék is itt lesznek egész addig… kidumálhatjuk magunkat rendesen…)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése