Tegnap délelőtt Zsófi hazaugrott Botonddal, hogy némi cuccot hozzanak még magukkal ( ő nem gondolta, hogy rögtön csütörtökig fognak maradni, úgyhogy kellett az utánpótlás), otthon viszont kiderült, hogy időközben Fecó benyalt valami vackot, is nincs jól, így ő otthon maradt kicsit ápolónőt játszani, Apu meg este visszahozta Botondot. És milyen jól tette! Új barátság született ugyanis… Már tegnap este nagyon várta Dávid, hogy B. megérkezzen, örült látványosan neki, majd ma reggel, amikor Apu kitalálta, hogy menjünk be együtt a városba a játékmúzeumot megnézni (közben feltett szándékom volt meglépni egy órára a plázába…), kimondottan boldognak tűnt, hogy csak ők, a „nagyok” jönnek, a „kicsik” (Nándi és Gábor) meg majd jól otthon maradnak (már most bandázik….).
Még a játékmúzeum előtt elugrottunk friss tojásért, ami itt Ballószögön D. egyik kedvenc programja (el is mesélte, hogy hogy tojják a kakasok! a tojást, és akkor a tojás belemegy a robotba (szállítószalag), és úgy dobozolják, hogy a nénik megvehessék).
Ezután bementünk Kecsóra, és bár sajna a játékmúzeum zárva volt, Apu mentette a helyzetet, és átsétáltunk a kultúrházba, ahol volt viszont vadászati kiállítás… na, D. meglátta a vadakat, és lelkesen felordított: Nézd! Anya! Disznó!!!!!!! Á, nem röhögött az egész csoport, aki épp jött kifelé…
Na, itt tényleg magukra hagytam őket háromnegyed órára (esküszöm, hogy új benti cipőt akartam venni a gyereknek, nem tehetek róla, hogy az egész Malomban nem volt, volt viszont marha óccsón csillogós hosszú ujjú felső…), és arra értem vissza, hogy még mindig a vadakat nézik…úgyhogy jól érezték magukat.
Viszont a fotók nem lettek jók, mert fényképezőt nem vittem persze magammal, így ezek mobilos képek… ja, és estére már olyan nagyon jóban volt a két fiú, hogy egyfolytában ölelgették egymást…
Este egyébként Zsófi is visszajött, D. a következőképp fogadta:
„Zsófi!! Zsófika!!!! Már úúúgy vártalak!!!!!!” Hehe…nekem mééér nem örül így????
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése