Bóbi szülinapja

No, Bobó előrehozott szülinapi ünnepsége egyszerűen csodálatosan sikerült!

Anya reggel még tiszta frászban volt, mert rájött, hogy nincs otthon elég csoki a tortamázhoz, így elstartol korán a boltba, és mire Apa felébredt, már az egész konyha csokimázban úszott (de legalább nem volt kérdés, mit reggelizzen, Anya felajánlotta neki a csokis tálat, hogy azt nyalogassa ki). Aztán meg azon izgult, hogy a csoki megkössön, mire indulnunk kell. Kettőre voltunk hivatalosak, percre pontosan oda is értünk. Hoztuk mind a két ajándékot is! Ugyanis Apa meglehetősen gonosz tervet eszelt ki, amiben persze Anya lelkesen részt vett: a Bóbita azt mondta, hogy nagyon örülne egy szép faliképnek az ágyuk fölé, és arra a kérdésre, hogy mégis milyenre gondolt, azt a választ adta, hogy ne legyen túl modern, mert az nem illene a kis házába, valamint, hogy nem volna baj, ha barna kerete lenne, mert a többi képe is olyanban van. Tehát régies, barna keretű. Erre Anyáék vettek egy karton képet, amin két cica kergeti egymást a szénásszekérnél, és belerakták egy barna keretbe, és gyönyörűen becsomagolták. Szegény Bobó! Már két napja azon vihognak, hogy milyen képet fog vágni… Szóval odaértünk, és megszavaztuk, hogy először együnk, és csak utána ajándékozzunk. A Bóbita nagyon fini ebédet csinált, gyümölcslevest, meg boros (hehe, a Ricsi is Boros J ) csirkét. Én is úgy bekajáltam a husiból, hogy majd kidurrant a pocakom! Aztán meg ajándékoztunk… A Mama és Zsófiék ajándékainak nagyon örült a Bobó, aztán kibontotta a képet… Hát… Mondta szegény” Cicák!”, és próbált lelkesnek látszani… Két percig hagyták „örülni”, közben Apa kiosont a másik képért, amit a kertben dugott el, közben meg Anya froclizta komoly képpel a Bóbit: „ugye tényleg tetszik? Szép, régies stílusú”, szegény lány meg kínjában csak bólogatott. Zsófi próbálta menteni a helyzetet: „Nézd, Andi, szép barna kerete van”, de hát… Aztán amikor eőkerült a másik kép, és meglátta, akkor bevallotta, hogy Ő azt hitte, hogy Anya új konyhája miatt tényleg annyira legatyásodtunk, hogy csak a macskákra futotta….De az igazi ajándék tényleg nagyon tetszett Neki!

A délután hátralevő részében a kertben beszélgettünk, csatlakozott hozzánk a szomszéd kislány, Kinga is, akinek a Bobó már három napja mesélte, hogy jövök, és annyira várt engem, hogy fel is vette az új csillogós szerkóját. Kölcsönadta a bringáját, tologatott, meg sétáltunk, sőt, arról is gondoskodott, hogy a melegben eleget igyak. Nagyon tuti szülinap volt, köszönjük Bobó!!!

Aztán hazajöttünk, és lefeküdtem, Apáék meg, mivel meghívták éjszakára a Zsófiékat is, egészen éjjel egyig játszottak a WIIvel. Így megint a vihogások megnyugtató hangjaira aludtam el….