Leves és spagetti

Azt hiszem, egyre jobban önállósodom. Kimondottan jobban szeretek újabban egyedül enni, mint csak a számat tátogatni, amikor kanál közeledik felé. Igazából Anya is nagyon büszke rám ilyenkor, de nehéz nem észrevenni, hogy egy kicsit mindig elsápad, amikor valami trutyisabb falat véletlenül nem a számban landol, hanem a padlón. Bár, az az igazság, hogy mióta pihe megvan nekünk, ez azért annyira nem nagy probléma, ugyanis az áldott emlékü Liza, nagyon válogatós kutya lévén abszolúte nem segített megoldani ezeket a helyzeteket, de a Pihe az más tészta. Itt van példának pont a tészta! (Gyenge poén, de hát.. a szerk.) Amikor egy darabka leesek, a Pihe gyorsan ráveti magát, és még a szószt is felnyalja utána a padlóról, így lényegesen kisebb felfordulás van egy-egy étkezés után, mint akkoriban (bár akkor még igen ritkán ettem egyedül, mondhatni sose, de a padlóra került kaja az akkor is ott van, ha én csak kiütöm Anya kezéből a kanalat). Így ma például szabad kezet kaptam mindenben: a levest is egyedül ettem, kanállal! Utána meg volt finom bolognai spagetti, amit a Mama főzött, én meg úgy tömtem magamba, mintha valaki elvenné előlem. Anya meg a Mama meg el is felejtettek enni, mert csak néztek rám, meg fotóztak, meg videóztak. Jó kis fogyókúra!

Ja, és ma jött a Zsófi is, hogy velem tölthessen egy kis időt, mi meg adtunk neki ajándékba pár hasznos könyvet (ugyanis most volt a névnapja, sok boldogságot!!!), ami neki most pont jókor fog jönni, merthogy kismamajóga, meg Pocakosnapló, és az ilyenek pont ilyenkor kellenek… Én ezt még nem teljesen értem, mert a Zsófi igazán nem mondható a szó szoros értelmében pocakosnak, de állítólag nemsokára az lesz (unokaöcsi miatt, amitől ugye én meg nagybácsivá válok. Tényleg, ha viszont lány lesz, akkor unokahúg lesz… csak akkor azt nem tudom, hogy én meg automatikusan nagynéni leszek? Ezt még majd le kell tisztáznom). Á tis néztük együtt a könyveket, volt benne jó sok baba, amiket már én is megismerek. Ja, és még a délutáni hepát is együtt műveltük…hiába, készül a lány az anyaságra! (Aztán majd rájön, hogy ez a legritkább pillanatok egyike… A szerk.)