A vidéki levegő áldásos hatásai

Csütörtökön délelőtt megérkezett értünk a Papa, és Anyát hátrahagyva, Pihével együtt elhozott minket Ballószögre. És képzeljétek, én mindenre emlékeztem, hogy mi hol van! Rögtön tudtam, hogy melyik szobában van a számítógép, meg ilyenek. Persze amint hazaértünk, én a Papával a játszótérre mentem, mert mégiscsak az a legjobb hely itten, de estefelé apróra felfedeztem a lakást újra, alig bírtak letenni aludni, annyira be voltam sózva. Tegnap meg ma is nagyobbrészt a csavargás-bringázás volt a program, a Papa már négy biciklicsengőt is felszerelt nekem, hogy akár többszólamú koncertet is adhassak útközben. Minden alkalommal együtt eszünk a papával, és van egy olyan érzésem, hogy a jó kis vidéki levegő tényleg étvágyjavító hatású, mert itt mintha kicsit többet ennék, mint otthon�Közben azért néha bejelentkeztünk Anyáéknál telefonon, hogy még élünk, egészben vagyunk. Elmeséltük, hogy a két kutya is egész jól kijön egymással, Pihe nem is fél Alfitól, pedig még csak feleakkora, mint ő! Azért Anyát se kell félteni, ő sem unatkozott időközben: pénteken a Bóbi meghívta őt meg Zsófit színházba, megnézték Anya nagy kedvencét, a József, és a színes szélesvásznú csodakabátot, azután a Bóbi is ott aludt Anyáéknál, így a három csaj pletyizhetett egész későig, a fiúk meg csak hallgatták őket. Ma is beszéltünk már, mondta Anya hyyogy holnap már Ő is jön ide, a Zsófiékkal, csak még előtte megnéznek valami kiállítást, ahol emberek vannak izmokkal, meg csontokkal, de ebbe nem is akart jobban belemenni, mondta, hogy majd pár év múlva. A lényeg, hogy holnap már jön, és még majdnem egy hetet itt leszünk együtt a Mamáéknál.