Mivel még a Zsófi babeckájának se híre, se hamva, a Dávid majd csak csütörtökön megy „nyaralni” Földvárra, és én meg már elég nehezen tudok a seggemen otthon megülni, így ma elmentünk a Luca új ágyát megtekinteni, meg fagyizni, meg játszóterezni. Közben persze egyfolytában a kezemben tartopttam a mobilt, merthogy a Zsozsi 11re ment elvileg NSTre, és ugyebár én minden NSTtől , meg vizsgálatól azt várom, hogy… nem is tudom igazán, hogy mit. Én annyira azt hittem, hogy 16-ra már meglesz! Iszonyúan izgulok, tudom, hogy akár 2 hét „túlhordás” is belefér ( a valódi túlhordás az igazán csak a 42. hét végétől számítódik, addig csak terminustúllépésről beszélünk, és tudom, hogy nincs gond, mert mindennap nézik a babecet, de már kész vagyok teljesen…. Jóvanna, nem kiröhögni, de mégiscsak az első kis unokaöcsém születik, meg lehet, hogy bent leszek, és én sose szültem természetes úton, és nem is tudom, hogy mit szeretnék jobban, bent vagy kint, vagy nem is tudom…. Mindegy. Izgulok, terhes vagyok, és pont).
Szóval Luca tegnap megkapta az új ágyát, és tegnap este önállóan, egyedül aludt benne (régebben voltak némi alvás körüli hercehurcák, de ezek szerint csak a rácsok okozták a gondot). Én meg valahogy azt remélem, hogy majd a Dávid is rákap a jó példára, merthogy nemsokára Ő is megkapja majd a rács nélküli ágyat. Csuda aranyosak voltak, egymás mellett fetrengtek, meg kergetőztek, én meg sokszor, és jó hangosan elmondtam, hogy „Luca már olyan nagylány, hogy ilyen ágya van”, de sokat nem értem el vele…na, majd még később. Arról nem is beszélve, hogy egy csomót játszottak a rácsos ágyban is, ami még ott van összerakva ( a képen látszik, ahogy Luca épp a „férfiak leigázása” című játékot játsza). Ja, és persze fagyizni is voltunk… De az nem csak a gyerekek miatt van… Újabban fagyit ennék fagyival…nyami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése