csütörtök, április 2

Fagyizok


Annyira élvezem,hogy végre jó idő van, hogy azt el sem lehet mondani! Tegnap is, délelőtt ugyebár ovi, ahol megint nagyon jól viselkedtem persze (mondta is Anyának az óvónéni, hogy a jövő héten már nem kell, hogy 11re visszajöjjön, elég, ha háromnegyed 12kor értem jön), utána hazasétáltunk úgy ebédeltem, mint egy kocsis, aztán aludtam egy órát, utána fél négytől egész fél hétig kint voltam - először a kutyával játszottam a kertben, aztán némi arc-kézmosás, pólócsere után elsétáltunk Apa elé, majd utána meg megint együtt kupászoltunk kint majdnem este hétig… sokkal jobb így, mint bezárva lenni!!!

Ma meg angolra mentünk délelőtt, oda is gyalog (márpersze Lucáékig elvitt minket Apa, onnan sétáltunk), és angol után meg ELMENTÜNK FAGYIZNI!!! Útközben Anya kapott némi ízelítőt abból, hogy lehet-e egyszerre kettő gyerek kezét fogni, pláne, ha mindegyik „ededüj” akar menni, de most még elég jót röhögtek rajta a Gabival, hogy nem, ez nem biztos, hogy menni fog… de a fagyizás, az ment csont nélkül! Először csak úgy ettük, hogy a saját tölcsérünk szélére kaptunk egy kis fagyit, de aztán amikor már Anya tölcsérében kevés volt, megkaphattam az egészet… Ti is tudjátok, hogy nem vagyok oda az édességekért, de asszem a fagyi tuti kivétel lesz! Ez aztán jöhet majd csőstül! Anya meg is fogadta, hogy legközelebb saját gombócot kapok, mint a nagyok… remélem, nemsokára erre járunk megint…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése