Tegnap délelőtt még elmolyoltunk otthon egy kicsit, Anya becsomagolta a fél házat, aztán Apa bepakolta a bőröndöket a kocsiba, és elindultunk… Először csak nem messze mentünk, ebédelni a bohócos kajáldába (néha kell ez is, igen!), de amikor jóllaktunk, és Anyáék már biztosak lehettek benne, hogy tuti átalszom az utat, akkor nekivágtunk, hogy lemenjünk a Balcsira a Nagyihoz húsvétozni. A Nagyi már nagyon várt minket, kétféle tortát is sütött, meg volt egy csomó kaj, meg ott volt a ker5t, meg voltunk fagyizni is, de a legnagyobb szám, az a fészekkeresés volt ma reggel. Az úgy volt, hogy amikor már Apa is felkelt, és a Kati is befutott, akkor mindannyian kimentünk a kertbe, és nekem apró csokitojás-nyomokon haladva meg kellett keresni a fészkeket, ahova a Nyuszi ( a húsvéti!!!) tette az ajándékaimat. Egy kis kosárba szedegettem össze a csokikat, a többiek meg bíztattak, és
mutatták, hogy merre vezetnek a nyomok, így elég hamar megleltem mindkét fészket. A Nyuszi valahogy kitalálta, hogy tologatható dolgokra vágyom, mert kaptam mini bevásárlókocsit is, meg olyan játékbabakocsit, amilyen Lucának is van (és mindig összeveszünk rajta, hogy ki tolja), úgyhogy volt nagy örömködés. Az egyetlen baj, hogy Anya nem akarta megengedni, hogy kibontsam az összes kis pici csokitojást…nem tudom, miért olyan nagy baj az, hogy nem akarom én megenni…én csak kibontani szeretem, de azt csagyon….Aztán persze ebédeltünk is, meg jó nagy hepázást csaptunk a kertben, olyan jó idő volt, hogy napozni is lehett. Asszem szeretem a húsvétot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése