Apukája...

Dávid újabban néha nagyon érdekesen viszonyul az apjához: egy csomószor mintha ott se lenne, ha megkérdezzük, hogy kivel akar enni-mesét nézni-játszani Apával vagy Anyával, thatakkor kilencven százalékban engem választ, és néha kimondottan mintha meg lenne rá sértődve valamiért (hozzáteszem, mostanában csórikám (márhogy a férjem, igen) nagyon sokat melózik, sokszor csak fürdetésre (vagy addigra se) ér haza, és nálunk álltalában nem ez volt a megszokott). VISZONT: mindennek, mindenkinek van újabban APUKÁJA ( a fotón éppen a nagyobbik versenyautója játssza a büszke apa szerepét, .

Amikor autózik, kiválasztja valamelyik autóját, majd a kupacból túr hozzá egy hasonlót, ami csak méretében tér el az előzőtől, egymás mellé teszi őket, és magyarázza, hogy az az apukája. Mint ma elmondta lefekvéskor, a Hold meg a csillagok apukája. A nagyobb kutya a kisebbnek az apukája. Anyukája sose semminek nincs, csak apukája (jut eszembe, tesója sincs semminek… mindegy, emiatt fájjon G. feje… ). Fura, nem? Mindenesetre Tamással megbeszéltük, hogy lehetőség szerint majd megpróbálunk több közös programot csinálni, főleg olyat, amit ők kettesben tudnak csinálni…

Egyébként meg, ha már apukája… ma tök jót röhögtem Apukája lazulásán. Ugyanis régen Ő volt az, aki amikor itthon volt, állandóan pakolta össze a szétszórt játékokat… Én ugye már régóta csak a gyerek esti lefekvése után voltam erre hajlandó (vagy akkor se), de Ő kitartó volt…. Hát, azért mostanra már benne is lecsenghetett a dolog (meg hát ugye ahogy Dávid nő, úgy nő az autókészlete is, amit minden nap mind egy szálig elő kell venni, ki kell borítani, össze kell törni…), ma ugyanis, amikor Dávid eltávozott az ebéd utáni kis szuszkájára, már nem állt neki a dobozba a dolgokat… Elmondta az egyik mindennap szajkózott mondatomat („amint felkel úgyis kupit csinál azonnal, a fene se fog napközben pakolni, majd este”), majd nemes egyszerűséggel megragadta az egyik felmosófát, és ösvényt kotort a káoszba… majd amikor észrevette, hogy röhögve fotózom, elégedetten mosolygott… így látszik egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy igazán APÁVÁ vált: már észre sem vette, hogy az előtte egy órával frissen-tisztán magára öltött pólóját úgy lehányta a kisbaba büfiztetés közben, hogy még…