Szellemes

Ma volt a Halloween ünnepség az oviban, Dávidot az alkalomhoz illően öltöztettem (már egy éve megvettem Neki ezt a felsőt, és tök nagy örömmel készítettem ki reggel, erre olyan hisztit vágott le indulás előtt, hogy először mondtam azt, hogy nem is mehet oviba, ha ilyen süsü… vissza is mászott az ágyába ordítani, de aztán meggondolta magát 5 perc után… Ez használ legjobban hiszti ellen nála, ott kell hagyni, had ordítson… úgyis megunja.). Mivel jön a halottak napja, úgy volt, hogy Tamás meg Dávid holnap megy Balatonföldvárra kettesben, de aztán Klárival beszéltem délelőtt telefonon, mondta, hogy miért is nem ma mennek, mondtam, ha Tamás is rábólint, nekem semmi kifogásom ellene (volt némi alvás-elmaradásom), hívott is tamás, hogy látja ám, hogy kilököm szinte az ajtón, úgyhogy ma mennek… Épp sétáltunk a kicsivel, miután hazajöttem, összepakoltam D. cuccait, aztán 3kor jött is tamás, négy előtt elment a gyerekért, mondta, hogy épp majd csak beköszönnek… Na, jöttek negyed óra múlva, az én drága gyerekem kipattant a kocsiból, odaszaladt, hogy „anyuka, puszit”, én elolvadtam, de aztán rögtön indult is vissza a kocsihoz, hogy „megyek mamához, szia anyuka”…ennyit a ragaszkodásról. Elmentek, én lerendeztem a kisbabát, majd szexésnyújorkba fojtottam a magányomat…megnéztem vagy 6 részt… és most ima, hogy a kisbaba ne pont most ébredjen fel éjjel, úgy kialszom magam, mint állat…