Betegség

Csak hogy le legyen minden olyan hepi…

Hétfőn, amikor hoztam haza Dájít, mesélte, hogy „Mákó félrehányt az oviban”. Először azt hittem, hogy félreNYELT, de nem. Felhívtam másnap Anettet, hogy mizu a kiscsávóval, mondta, hogy alig ért be hétfőn a munkahelyére, már hívták az oviból, hogy forduljon vissza a gyerekért, mert hogy tényleg hányt. Anett orvost hívott hozzá, valami kis fertőzés, mondta neki a doki, pár nap otthon, diéta, mifene.

Na, szerdán már előre egyeztettünk Apuval, hogy mivel a héten Pesten van, aznap délután Ő megy D.ért az oviba, és elviszi a Lilikéékhez palacsintázni, legkésőbb fél 8ra hazahozza. T. aznap is sokáig dolgozott, így fél nyolckor még kettesben voltunk G-vel, amikor is csörgött a telefon. Apu jelentkezett be, hogy nem linkségből késnek, hanem D. indulás előtt Apu nyakába pakolta ki az összes addig elfogyasztott palacsintát, átöltöztették, és még egy kicsit hagyták Timi ölében lehiggadni, de most már indulnak haza. Mikor megjött, megfürdettem, és el is aludt percek alatt, volt egy kis hőemelkedése, arra kapott gyógyszit, és gond nélkül aludt reggelig. Reggel aztán olyan vidám volt, meg rohangált, hogy az apjával arra jutottunk, hogy lehet, hogy nem betegség, csak mondjuk hirtelen ette palacsintát, vagy valami, próbáljuk meg az ovit… még felhívtam Anettet, hogy Márkkal mizu, mondta, hogy ma már viszi oviba, mert a gyereknek semmi baja, én is elvittem, és mondtam a Krisztának, hogy bármi lehet, ha gond van, hívjon. Mire ezt megbeszéltük, addigra Márk meg D. olyan elánnal balhézott egy játékautón, hogy arra jutottunk, mindkettő egészséges, mert így verekedni csak fullosan lehet.

Nem lett igazunk, de éreztem is, hogy gond lesz, mert délelőtt elintéztem mindent (a szokásos poszívózás-felmosás, sőt, még a konyhaszekrény egy részét is kitakarítottam, és szinte megnyugodtam, amikor kiderült, hogy nincs értelme a péntekre beszervezett bulira összpontosítanom, merthogy akik miatt mentem volna, azok közül szép sorban mindenki lemondta (Niki meló miatt, az Eszti a gyerekek és saját betegsége miatt, Zoli meg, akivel a buli elöttre még egy vacsit is megbeszéltünk, kiderítette, hogy valahova valakit szállítmányoznia kell), így aztán könnyedén eldöntöttem, hogy én se megyek el), fél tizenkettőkor csörgött a telefonom, hogy menjek D-ért mert lázas… Kriszta mondta, hogy ne rohanjak, még megpróbálja az ebédet belekönyörögni, így délre mentem, D. rettentő kornyadt volt, hazahoztam, és le is feküdt gond nélkül… Kora este jött a doki, a gyerek torka-füle okés, úgyhogy egyenlőre antibiotikum nélkül próbáljuk megoldani…

Ma reggelre kicsit megint jobban volt, így aztán azért sétálni elvittem őket az esőszünetben (az időjárás is alámtesz), volt nagy szuszka délután, elvoltunk szépen egész nap…remélem, hétvégén azért kiheveri ezt a nyavalyát (hétfőn mennem kéne a nyomdába is a könyv miatt, meg lakógyűlés lesz a lakásomnál, és nem akarom az albérlőmet küldeni, merthogy olyan komoly financiális nehézségei vannak a háznak (évek óta egyébként), amiről inkább személyesen szeretnék értekezni a lakótársakkal, meg a közös képviselővel). Szorítsatok.