hétfő, május 24

Van azért jó idő is néha....


Jó, hogy vannak néha ezek a hosszú hétvégék, és az is jó, hogy voltak pillanatok, amikor nem esett az eső… oké, igazságtalan vagyok, de mostanában már tényleg örülni kell, ha valamely nap nincs szupercella, felhőszakadás, jégeső, tornádó, és végül is ezeket megúsztuk, sőt… Végre ki lehetett menni a kertbe, lehetett kicsit napozni, homokozni, nem kellett kabátot venni, úgyhogy D kiélhette magát ( ő nagyon szeret vetkőzni, állandóan hajtogatja hogy „ pucén akaok lenniiiiii” ). Most valahogy G. sem tiltakozott a nap ellen annyira, szerintem már neki is elege van… Szóval rossz idő nem volt, van viszont újabb (illetve a régi folytatódik valszeg) betegség. G. nem gyógyult még meg, annyira nem, hogy megint nagyon köhög… végigharákolta a hosszú hétvégét. Mondjuk Tamás meg én is elkaptuk, fürdünk az orrváladékunkban, úgyhogy tegnap este itthon is maradtunk… Úgy volt, hogy színházba megyünk, de mivel már reggel rossz közérzettel keltünk mindketten, erre jött pluszban G. eszméletlen köhögése, úgy döntöttünk, hogy itthon maradunk. Felhívtam Nikolt, aki boldogan bevállalta helyettünk az előadást, el is jött délután a bérletekért, mi meg megbeszéltük Tamással, hogy majd a jövő hét végén, amikor elvileg jön Klári, akkor megejtünk egy mozit, kárpótlásul magunknak (úgyis csütörtöktől vetítik a Szex és New York 2-t…). De színház ide, mozi oda, nagyon aggaszt G. állapota. Holnapra ki is hívom megint a doktorbácsit, adjon valami erősebb szert, mert elég volt ebből már…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése