Gábor új játékot talált ki magának. Felmászik a lépcsőn, és kapcsolgatja a villanyt… halál boldog vele, vagy fél órán keresztül csinálta… fel-le-fel-le…és közben kacarászott… Mondjuk örültem, mert így legalább esélyem volt emberi külsőre szert tennem (hajat mostam-szárítottam, némi smink, királyság), délután ugyanis mentem Dávid szülői értekezletére. Még mindig fura, hogy én „szülői”-re kell menjek, de már sokkal rutinosabb vagyok mint tavaly (nem vittem pl. jegyzetfüzetet, mert elhittem, hogy úgyis megírják mindig ímélben a lényeget). És egyfolytában az járt a fejemben, hogy jövőre már valszeg’ Gábor is ide fog járni, neki is lesz szülői…de hamar itt lesz…Ma még fotózom, ahogy felkapcsolja a villanyt, holnap meg szülői… öregszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése