Tündi

Tündi már 3 éve jár mihozzánk hétfőnként, és még egyetlenegy képet sem tettem fel róla. Most aztán mondtam, hogy lefotózom, mert már nem csak a takarításban segít nekem… Az elmúlt fél évben ugye járok műkörmöshöz, nagyon szeretem, mert a saját körmeim elég ergyák, így meg legalább szép a kezem… igenám, de eleinte ugye nem volt gond, lévén amíg G. kisbaba volt, tök nyugiban elvolt az alatt az egy óra alatt a babakocsiban, amíg én szépültem. Két hónapja azonban belázadt, és miután már gyakorlatilag végignyígta az egy órát, komolyan el kellett gondolkodnom azon, hogy mennyire kell nekem szépnek lenni. Amúgy is mindig hétfőn jártam, délelőtt, hogy Tünde nyugodtan molyolhasson addig is, ne zargassuk, most azonban más módszert kellett kitalálni. Ha sétálok a babeccel, az oké, csak az egy helyben ácsorgás, kocsiba bekötve, az nem megy neki… Erre Tünde jött a mentő ötlettel: sétáljunk délelőtt, addig Ő belehúz, és megcsinálja a zajos melókat (porszívózás pl.), majd ebéd után úgyis aluszik G., menjek azalatt szépülni… Kipróbáltuk, bevált. Most minden második héten ebédidőben megyek körmölni, addig G. alusz, Tündi meg figyel rá, és ha gond van, akkor ott van… A fennmaradó hétfőkön meg mehetek popsiszépítésre. Oltári hálás vagyok az ötletért, így a kecske is jóllakik, és a kápi is megmarad…G.-nek mindegy, ki van a bébiőr közelében, nekem meg nem kell lemondani a szépséges körmeimről…. királyságos dógom’ van… Ja, és G. természetesen amúgy is odavan Tündiért, Dájíval egyetemben, úgyhogy ha bébiszitter kell, akkor sem sokat szoktam gondolkodni, kit is hívjak…