Korai fekvés- kép nélkül

Én nem tudom, mi van a gyerekkel. Már a múlt héten is az átlagnál hisztisebb volt, de ez a mai, ez mindent vitt. Tegnap is sírt délután, miután hazajött az oviból (apróságért ám, nem akar menni fürödni, nem akar vacsizni, nem akar játszani, épp azt nem akarja csinálni, amit kéne…mintha csak a sírásért sírna, azért ellenkezne, hogy oka legyen kiborulni)., úgyhogy miután Tamás lefürdette, és épp belekezdett a következő hisztibe, nem is vártuk meg, hogy velünk vacsizzon, hanem gyorsan megetette, mesenézés, 8ra már aludt is. Gondoltuk, biztos álmos volt, azért volt az extrasüsüség. Hát ma se volt jobb.

Az apja hozta haza az oviból, hát már a kocsiból bőgve szállt ki a gyerek (asszem nem kapta meg az apja mobilját, vagy valami ilyesmi), és egyre jobban hergelte magát, hatkor már ordítottam vele, merthogy láttam, hogy ez csak hiszti (de tényleg mindenért: ne jobbra menjen az ember, nem ütheti a kisbaba feje mellett a kanapét kisautóval, nem ehet cukrot vacsi előtt, ilyenek…). A vége az lett, hogy amikor vittem hatkor a babeckát fürdeni, Dájínak is megengedtem a fürdővizet, biztos ami biztos, és amikor nekiálltam a kicsit etetni negyed óra múlva, láttam is, ahogy az apja szabályosan betoloncolja D.t a fürdőbe….muszáj volt, mert már beszélni se tudott a bőgéstől (és Ő se tudta, mér’ csinálja). A vízben kicsit lehiggadt, összeszedte magát, 20 perc múlva szállt ki, evett (közepes mennyiséget), majd épp már valamin megint kezdett elszállni az agya, amikor is mondtuk, hogy na jó, ebből elég, mars az ágyba…. Igazából nem is tiltakozott, fogta a „teecivizet” (igen, még mindig így aluszik el, egy üveg tej, és egy üveg víz kell neki, szépen behelyezve az ágyba… mindenkinek van bogara, ne röhögjetek. Az övé ez (is)). Lényeg a lényeg: 7kor került ágyba, gyakorlatilag Gábor előtt (bár negyed nyolckor már őt is leraktam), még egyszer szólt negyed8 után, hogy pisilni kell, bili be, pisi, puszi, én ki…. És onnantól egy hang se… Csak ülünk a kanapén, és nem értjük.