Motoja

Reggel próbáltam lefotózni a gyerek arcát, mert már régen nézett kis ennyire viharverten….

Tegnap nem írtam, de beszerezte az első komolyabb ovis sérülését, aminek állítólag komoly előzménye, illetve oka volt, konkrétan egy kisautó, amin Nonókával összekaptak Nonó győzött ezúttal, Dájínak meg lett egy karmolás a szeme alatt. Sebaj, megesik, szerintem pár év, és Gáborral is elagyabugyálják majd egymást párszor, nade este jött még valami.

A gyerek már elég fáradt volt, már épp készültem lefektetni, pakoltam le a vacsiasztalt, Tamás ment fürdeni, D. meg pakolta helyre a játékait (legalábbis erre utasítottam, és a játékoknál molyolt), és pont akkor néztem oda, amikor egyszerűen lebucskázott a nappaliban lévő két lépcsőfokon. Ordított, én odarohantam, felkaptam, láttam, hogy vérzik a szája…belül jól elharapta. Tiszta vér lett a pólóm, elég horror látvány volt, de hálistennek a sírás megszünk, mire a fürdőbe értem vele, és sikerült rávennem, hogy hideg vízzel öblögessen. Szegény az első köpés után mondta, hogy „pijos, aja, pijosat köptem”, de a negyedik-ötödik öblítésnél megszűnt a vérzés, ellenben a szájaszéle rögtön kezdett bantusodni…. Jézus, mondom, ma bábszínházba mennek az ovival, frankón fog festeni, de mindegy. Lefektettem, hálistennek nem szólt, hogy tejivás közben fájna a szája, hamar elaludt. Ma reggel kisit féltem, hogy hogy fog festeni, de nem volt olyan vészes, csak a szája kicsit dagadt, meg van rajta egy kis vérhólyagféle… de azért a kis kócos hajával, karmolással-vérhólyaggal elég érdekesen festett. De fotózni, azt nem nagyon hagyta magát. Kicsit hiú…

Viszont a mellékelt (bár kissé homályos) fotó nekünk annál szebb. Ez, kérem szépen, egy autó. Bár szerintem simán rájön bárki.

És igen, D. egyedül készítette („csinázta”… Ő, saját elmondása szerint „csináz”.).

Én pont etettem G.t, Ő kijelentette, hogy „gyúmázik”, „csináz autót”, közben megjött Tamás, és Őt ez fogadta a konyha közepén. Szerintem azért is lett homályos a fotó, amit sebtiben csinált (nehogy a művész idő előtt eltüntesse a művét) mert remegett a keze a meghatottságtól. Ügyi a gyerek, mi?

Ja, a sárga gumlinál van az eleje, ugyanis ahogy a művész prezentálta az installációját: „az a motoja”.