Meliton szülinapja

Van egy nagyon kedves szokás az oviban: mindig megünneplik minden gyerek szülinapját, illetve névnapját. A legenda szerint régen (amikor nyitott az ovi, és még kevesebben jártak oda) a névnapját is mindenkinek külön ülték meg, most már annyi gyerek van, hogy akár minden nap lehetne névnapozni, úgyhogy a hónap végén ünneplik azokat, akiknek abban a hónapban volt, de a szülinap az mindenkinek a sajátja (lehetőség szerint a napján)).Ilyenkor az illető kap tortát, uzsonna után eszik meg, fülig maszatos mind, és szerintem mind úgy érzi, hogy neki szól a felhajtás (igen, az ovitól kapják a tortát…) Szóval ma volt Meliton 2. szülinapja (Dávid a csoport nagy öregje…). Reggel beküldtem a fényképezőt (ma is Tamás vitte reggel a gyereket), és Viki csinált is jó pár fotót, köztük a havi kedvencem: Dávid ravaszul néz. Még a szeme se…. Ja, és este hős volt: mára beszéltem meg a gyerekorvossal, hogy eljön, és beolt engem is meg D.t is az új vész ellen. Mikor apjával hazaért az oviból, mondtuk is Neki, hogy jön a doki, és lesz egy kis szuri, de ha okos lesz, akkor kap ajit (a szekrényemben van vagy 6 játék eltéve vészhelyzet esetére (vészhelyzet: szuri, betegség, extra rosszaság esetén zsarolás…). Ja, doki előtt még jött Zsolt, az új albérlőm, hogy aláírjuk a bérleti szerződést, merthogy Ő most költözött fel Szegedről, és amikor vitték a barátjával a cuccokat a lakásba, útba ejtettek aláírni- ez tök jó volt, nem kellett külön bemennem a városba- és megbeszéltük, hogy az „én cuccaimat” (a lakásban sok holmi volt, hogy ha valaki csak egy bőrönddel akar költözni, azt is megtehesse- edények, evőeszköz, teafőző, mifranc) összepakolja, mi meg majd a hétvégén valamikor elhozzuk. A szurit Dávid egész lazán várta, amikor megkapta akkor ugyan sírt kicsit (ordított mint állat, de nem csoda, nekem is fájt), de mikor előszedtem az autószállító kamiont 4 kisautóval, akkor látszott, hogy akár minden nap bevállalna egy bökést. Hős volt, na. Én is megkaptam, így felkészülten várjuk a vészt. Rajtunk ugyan nem fog ki.