Ajik

Na, tegnap reggel, miután megreggeliztem, Anya és Apa elindultak ajándékot venni. Közben a Nagyi elmagyarázta, hogy hétvégén lesz egy éve, hogy Apa feleségül vette Anyát, és ezalkalomból venni akar (akar….höhö) Neki egy szép gyűrűt ajándékba, úgyhogy erre van a nagy izgalom. Meg hogy hát az én születésem is van olyan teljesítmény, hogy Anya megérdemli a gyűrűt…szerintem ezért mondjuk nekem járna aji….de mindegy, én még úgyse nagyon hordok ilyesmit, meg ha Apára hasonlítok majd ebben is, akkor nem is fogok sose…Ő se szereti az ékszert, semmit sem hord, csak órát. Anya bezzeg…Apa szerint valamelyik őse tuti szarka volt, magára akasztaná a Dárius (ez egy gazdag király volt marha régen) kincstárát is, ha tehetné…Lényeg a lényeg, tényleg nagyon szép gyűrűt vettek, mi meg addig nagyon jól elvoltunk a Nagyikával, Ő etetett, játszott velem, meg minden. Délután aztán már ment is haza, mert várta őt a cicája.

Ma meg jött látogatóba már reggel a Anya Niki nevű barátnője, és hármasban elmentünk az Europarkba, beszerezni az évfordulós ajándék-elmaradást, mert Anya az én nevemben már elintézte az ajándékot, de Ő is meg akarta valamivel lepni Apát, úgyhogy direkt kapóra jött neki, hogy Nikinek is volt dolga (ő virágot akart venni az öccse délutáni ballagására), mert így azért könnyebb vásárolni…..Csak nekem volt egy kicsit ciki…még sose voltam két nővel vásárolni, és hát mit mondjak, nem egyszerű….úgy vihognak, mint a gyerekek, mindenhol órákat nézelődnek….Mondta Apa már sokszor, hogy nehéz a nőkkel, de hogy ennyire! Mindegy, azért jól elvoltunk, hálistennek kezdett melegük lenni, úgyhogy ebédre hazaértünk, pedig azt hittem, hogy ez is kimegy a fejükből a nagy viháncban….Kajáltunk, aztán ők pacsáltak a medencében, én meg kintről néztem Őket. Délután, amikor Niki már elment, Apával még jó sokáig kint voltunk….csoda, hogy minden este úgy alszom, mint akit leütöttek?

A Cég

Ma kisebb kirándulást tettünk, megmutatta nekem Anya, hogy hol dolgozott, mielőtt megszülettem volna. Elég messze van, vagy egy órát autóztunk, míg odaértünk! Én mondjuk egész odafele aludtam, Anya énekelgetett … Egyébként ez így jobb, hosszú úton, mert így pont végig tudott menni egy lemez az út alatt, és így legalább nem csak egy számot hallgatunk meg 3szor egymás után, mint akkor, ha csak rövid útra megyünk….akkor ugyanis az éppen kedvenc lemezéről (most a Mozart! megy ) az éppen kedvenc szám megy le egymás után többször is, és énekel, mintha muszály volna…jó, én szeretem halgatni, mégiscsak az Anyám, de nem bánom, hogy az ablakot nem húzza le közben, mert akkor azért lehet, hogy megpróbálnék úgy tenni, mint aki nem is vele van….

Naszóval, bementünk a Céghez, ottan Anya egyik barátnője felkapott, és 2 és fél órán keresztül ki sem adott a kezéből! Jó, a peluscserét nem vállalta, de az ebédet már Tőle kaptam. Végighurcibáltak Anyával mindenhol, és úgy dicsekedtek velem, mintha Ők maguk lennének az összes (egyébként valóban szembetűnő) erényem hordozói.

Mondjuk, így tényleg senki nem úszta meg, hogy mondjon rám néhány dícsérő szót, az önbizalmam így köszönöm szépen, teljesen rendben van!

De sajnos a fotózás most is már csak a hazafelé iduláskor jutott eszébe… Bár, ha az összes kollégájával akarna közös képet publikálni, akkor asszem három blog sem lenne elég…

Mire hazaértünk, addigra jött a Klári nagyi, hogy holnap tudjon engem pesztrálni egy kicsit, amíg Apa elviszi Anyát valami évfordulós ajit venni…hogy az mi a csuda azt, nem tudom, de majd valakit megkérek, hogy magyarázza el…

Vendégjárás Dédinél

Ma nagy vendégsereg volt a Dédikénél! Anya persze csak ilyenkor nem fotóz ám!!!Pedig az most sokára lesz, hogy ennyien ott legyünk, de atán a fene se tudja, Anya szerint sokat fogunk menni a Dédikéhez. Dédivel készült közös kép, de aztán jött ám még Dédi tesója, a Lilike, meg az ő lánya, Timi, meg Nagypapi, meg az ő tesőja, Zsuzsi….én csak a fejem kapkodtam, a vendégek meg engem egymás kezéből…tehát elvoltunk, mint a befőtt…Jó sokáig ott voltunk, úgyhogy a délutáni alvást meg is úsztam…igaz, hogy estére úgy elfáradtam, hogy a kanapén beájultam, de megérte!

Nagyon jó kis nap volt ez is…nem is gondoltam, hogy ilyen nagy családom van, pedig Anya szerint még ez is csak a töredéke volt!!!

Kertezős hétvége

No, tegnap jött a Bóbita, mert ugye Anyáéknak esküvői meghívásuk volt újfent (azért, ha én felnövök, nem akarok ilyen sűrűn esküvőzni…egyszer nősülök, oszt annyi….Anya magyarázta, hogy ez egy másik pasi, de én nem gondolnám, hogy ilyen sokan akarnak nősüni így egyszerre), és úgy volt, hogy ő vigyáz rám…csak aztán mire megjött, Anya úgy döntött, hogy eleget nyafogtam, itthon marad velem..igazából én csak amiatt panaszkodtam, hogy nagyon meleg van, de végül is nem is bántam, hogy maradt….a Bobó is örült végül is, hogy Anya is maradt, mert nagyon jót dumáltak kint a kertben, és este Anya megengedte neki, hogy Ő etessen… ami, megjegyzem, nagyon rutinosan ment neki.

Aztán reggel mielőtt elment volna dolgozni (VASÁRNAP!!! Szegényke), még egy kicsit játszott velem. Mi speciel meló helyett egész nap a kertben medencéztünk Apával….marha meleg volt, Anya kissapit akart a fejemre tenni napszúrás ellen, de aztán rájött, hogy az árnyékban sapi nélkül jobb nekem, bár azt be kell látnom, abban igaza van, hogy nagyon jól, áll .

Kicsi kocsi sokat bír

Ma meg a Metroban voltunk vásárolgatni…illetőleg vásárolgatásnak indult, de aztán végül is annyi cuccot szedtek össze a szeretve tisztelt szüleim, hogy az már túlzás. Ráadásul Anyának odafelé úton jutott eszébe, hogy a babakocsim bizonybenne maradt a csomagtartóban…na, mondom, ez izgi lesz…de Apa nagyon optimistán állt a dolgokhoz, mondván, hogy ez a kocsi mindent elnyel…én meg gondoltam, hogy ajánlom is, mert a babakocsimat nem hagyom….

No, amikor már a pénztárhoz közeledtünk, akkor már Apa is ráncolta azért a homlokát, de aztán végül is a babakocsi utazott elöl Apa mellett, a cuccok 95%a befért a csomagtartóba, a maradék pedig köztem és Anya között utazott a hátsó ülésen. Megfigyeltem egyébként, hogy furamód azok a holmik kerültek Anya mellé, amik a kedvencei (libamáj, minyon….ezek sztem még pont befértek volna hátra)…és azt hiszem, azért nem simogatta Anya most a kezemet utazás közben, mert a libamáj kapta a simit…széééép.

Első közös fürcsi

Találtam még egy érvet amellett, hogy Anya megszállott módjára netezzen.
Apa már a megszületésem előtt is egy csomószor emlegette, hogy milyen jó lesz, majd amikor együtt fürödhetünk a kádban, de Anya valamely olvasmányélményére hivatkozva mindig kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem lehet, majd csak akkor, amikor a baba (én) már tud ülni.

Na, tegnap aztán ahogy olvasgatta a fórumját, látja ám, hogy igenis, nem is egy baba fürdik már együtt az apukájával a nagy kádban….úgyhogy döntő elhatározás született, ma én is így fürödhetek. Délutn mégjó nagyokat hancúroztunk kint a kertben a takarón meg a nyugágyon, úgyhogy akár piszkosnak is érzhettem magam, mondom, akkor hadd jöjjön a pacsa!
Anya kisuvickolta a kádat, és jó kis langyi-mangyi vizet engedett bele, mi meg Apával belemásztunk. Marha jó volt ám! Sokkal nagyobb volt benne a hely, lehet fröcsögni, meg minden! Úgyhogy remélem, ezután ezt legalább heti 3szor így csináljuk.Szeretem én a kiskádamat is, de hát változatosság gyönyörködtet

Csípőszűrés

Tegnap este Anya a zsenialitásom újabb jelét vélte felfedezni...
vacsi előtt a kanapéra raktak egy kicsit tornázgatni, hogy legyek hason is, Anya csak néz, néz a nagy szemével, és egyszer csak nevetésben tört ki, és mondta Apának, hogy "nézdmár, a gyereknek (ez én vagyok) Z alakban kopik a haja!!!! Olyan, mint Zorro (azt nem tudom ki, de biztos valami szimpatikus figura"...és ezen elég sokáig szórakoztak.

Na, ma meg mentünk a csípőszűrésre. Nem volt problémamentes, mert mért is volna.....negyed kettőt mondtak Anyának a telefonba ugye 8 héttel ezelőtt, amit nagyon jól meg is jegyzett, és fel is írt, mert ugye két hónap nagy idő. Igyekeztünk nagyon pontosak lenni, mert hát ha ennyire meg van szabva, hogy negyed kettő, meg ilyen sok a várakozási idő, akkor tuti nagyon időpontra kell menni....hát nem!!!!! Mi már 1 órára bejelentkeztünk lent, minden papír előkészítve, és vigyázzállásban ültünk a folyosón.....1 óra 40kor Apának aztán elgurult a gyógyszere, és megkérdezte az épp kitekintő nővérkét, hogy mi van már...kiderült, hogy az Ő papírján 15 óra 10!!!!! percre van időpont. Apának elkezdett lilulni a feje, erre gyorsan behívtak minket, mert látták, hogy már én is nagyon türelmetlen vagyok (éhes). És egy perc alatt megvolt a vizsgálat(mondjuk én momentán ezt annyira nem bántam).Elég vicces ez az egész....
Na mindegy, utána még gyorsan beugrottunk Anyával vásárolni (én elaludtam, és Anya úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ez még gyorsan belefér), hazafelé meg először autóztam felhőszakadásban...úgyhogy izgalmakban nem volt hiány ma sem

Menős napok

Tegnap meg ma annyit mentünk!!!!! Tegnap a Brendonba, mert ugyebár megint hó eleje van, és vannak új kuponok....Anyám meg kuponmániás, mindig boldogan mondja Apának, hogy milyen marha sokat spórolt avval, hogy a kuponos dolgokat megveszi...Apa szerint sokkal többet lehetne spórolni, ha már azt akar, akkor, ha mondjuk nem a legdrágább üzletbe megy, vagy mondjuk nem megy ilyen gyakran.....vagy akkor legalább ne magyarázza meg
Szóval kaptam megint új játékot, szép kis nyári takarót, mélytányért hőérzékelős kanállal (na, erre baromi kíváncsi leszek, hogy mikor eszek először belőle....tudom, tudom, kuponos volt, és spórolunk!!!!), meg még pár apróságot (a legjobb egyébként az a kis plüsstáblácska vagy mi a fene, amin "bébi az autóban" felirat van (angolul.....Anya egy nyikkot se tud angolul)és kis tappanccsal kell a kocsi hátsó ablakába lógatni......ez mondjuk baromira kellett NEKEM, mi? Ráadásul fél órát kereste a helyét, hogy hova lógassa, mert már van egy ugyanilyen szövegtartalmú matricája, amin "édibédimacika" van.....lassan már nem lát ki (ja, oldalt jégkorszakos árnyékoló van, ami nem csak a napot takarja el, hanem a kilátást oldalra is.....lassan tuti nem amiatt lesz eccer baja, mert mások nem vigyáznak ránk
Ma meg nénidokihoz kellett menni, úgyhogy mentünk együtt Apával, és amíg Anya dokizott, mi a Váci utcában szendvicseztünk (na jó, Apa szendvicsezett), mint a menők...nagyon királynak éreztem magam!Persze a pincérlány odavolt értem, sütött a nap.....az élet császára voltam vagy félórán keresztül
Utána Apa még elment kicsit melózni (Anya spórolása miatt kell szerintem ennyit güriznie), Anyával meg hazajöttünk, peluscsere(rám fért), kaja(dettó), aztán még egy kis közérttúra.....el is fáradtam rendesen. Aztán megvolt a szokásos napi felhőszakadás, úgyhogy asszem, semmi nem maradt ki......most abbahagyom a szövegelést, és inkább megkérem Apát, hogy vigyen el pacsálni.....puszika

Esküvő

No, tegnap Anyáék ebéd után jól kirittyentették magukat, és elmentek a Fehér Laciék esküvőjére. Én meg jól itthon maradtam kettesben a Nagyival. Marha jól elvoltunk, fogadásokat kötöttünk, hogy Anya vajon hányszor fog ránktelefonálni, hogy ettünk-e, ittunk-e, elaludtam-e nyűglődés nélkül, meg ilyenek
Meg voltam róla győződve, hogy elindulás után fél órával már csöngeni fog a telefon, de láss csodát, egész este összesen kétszer hívta a Nagyit, abból is az egyik azért volt, hogy ha minden rendben van velem, akkor Ők még maradnának kicsit.
Meg kell mondjam őszintén, elég jól elvoltunk, Nagyi olyan rutinos, mintha nem is 25 éve csinálta volna ezt a dolgot legutóbb
Délután játszottunk, aztán fürödtünk, kajáltunk, és simán elaludtam...Anya mondta is Neki a telefonban, hogy azért legalább egyszer mondhattam volna, hogy "hiányzik az Anyukám" vagy valami ilyesféle....most akkor ton'képpen mit akar? Amikor elment, a lelkemre kötötte, hogy legyek jó...amikor meg jó vagyok, akkor az nem elég jó.....a fene se érti ezt.
Anyáék reggel azt mesélték,hogy nagyon jó volt az esküvő, és Anya megígérte, hogy majd szerez ide egy fotót a menyasszonyról (Ő maga nem csinált), és akkor én is megnézhetem
Ma aztán nem is volt semmi különös, délután Nagyi elutazott haza, mink meg Apával hesszelgettünk kicsit a kertben.....bár mostanában pillanatok alatt tud esni az eső, úgyhogy résen kell lenni nagyon!!!!

No, a tegnap tett ígéretéhez híven reggeli után Anya felöltöztetett, összekészülődött, kihúzta magát, megköszörülte a torkát, beültetett az autóba, és visszamentünk az ékszerboltba. Hát, én még sose láttam Anyát ennyire kiabálni!!! Az az eladó, aki tegnap a hibás cuccot próbálta ránk sózni, az marha nagy mázlijára nem volt ott, még nagyobb malaca volt, hogy a főnöke sem volt bent az üzletben, úgyhogy Anya annak az eladónak ordította le a haját, aki éppen ott volt, és aki mellesleg tegnap is dolgozott, tehát valszeg tudott a dologról, mert egy szóval nem mondta, hogy " biztos otthon esett le a lap, mert itt még jó volt"...Anya mutatta Neki, hogy az ezüstlap hátán levő ragasztómaradék még csak nem is ragad, tehát ez már egy hónapja is csak oda volt illesztve az albumhoz...persze ezt elég emelt hangon közölte. Egyébiránt azt kell mondjam, hogy szerintem ebben az egészben az volt az igazán gusztustalan, hogy az eladó valószínűleg azért merte ezt megtenni, mert látta, hogy Anya velem van elfoglalva, és valamiért úgy gondolta, hogy ha majd otthon észre is veszi, már nem jön vissza. Ez nem ismeri az én Anyámat, ha ismerné, tuti meg sem kísérel hasonlót....Anya elmagyarázta (elordította) neki, hogy Ő ezt ajándékba szánja, és képzelje el, mi lett volna, ha csak fogja a dobozban lévő cuccot, díszcsomagolást tesz rá, és az egész csak akkor derül ki, amikor kibontják a cuccot.Komolyan azt hittem, hogy neki is megy a srácnak, és ikaparja a szemét, vagy valami! Nekem egyébként tetszett a szitu, végig vigyorogtam...Az eladó nem...de úgy kell neki. Na, aztán végül is mondta a srác, hogy kicseréli, de mondta, hogy már csak másmilyen album van, és mutatta a kirakatban azt, amit Anya ugye tegnap már kiválasztott...na, Anyának sem kellett több, emelt hangon közölte az emberrel, hogy Ő már tegnap azt akarta, csak a tisztelt távollévő kolléga azt mondotta volt, hogy az naptár!!!! Akkor már a feje is vörös volt mindkettejüknek, Anyának a méregtől, a srácnak Anyától...remélhetőleg megmondja majd a kollégának, hogy azért talán jobb, ha legközelebb tisztességgel végzi a munkáját...azért arra kíváncsi lennék, hogy az üzlet tulaja mit szólna ehhez az egészhez...

No, aztán a parkolóban már elégedetten dörzsöltük a kezünket, hazajöttünk, kajáltunk, aztán újra útra keltünk, mert a Niki anyukája vállalta, hogy felhajtja Anya esküvőre szánt rucijának az alját, és elmentünk a cuccért. Ott nagyon jól éreztem magam, Anya kirakott a kanapéra, és Erzsi nénivel 2 órát beszélgettünk (Anya is dumált közben, de én azt hiszem, hogy én azért jobban érdekeltem Erzsi nénit).Volt ott egy szép cica is, de nem engedték, hogy játsszak vele...na, majd legközelebb!

Aztán siettünk haza, mert jött Vira nagyi, mert holnap Ő fog rám vigyázni, amíg Anyáék esküvőre mennek. Estére jöttek még látogatóba a Zsófiék, ugyanis a Fecóval még nem is találkoztam...Fecó hozott Anyának nagyon szép virágot, játszott velem egy csomót, segítettek a fürdetésemnél, és Nagyi és Zsófi vacsoráztatott. Aztán amikor mentem aludni, még félálomban hallottam, ahogy majdnem éjféli kint játszanak a nappaliban, nyomták a bowlingot ezerrel...és persze megint Apa nyert!!!!!!