Nem is baj, hogy mindenhol szeretek lenni, mert tegnap ismét útra keltünk. Először reggel kerekedtünk fel, de akkor még csak a Heim Pál Kórházig mentünk, merthogy volt időpontunk az ortopédiára. Nem kell megijedni, nincs nekem a világon semmi bajom, de ezt nem hiszik el nekem csak úgy, hanem ezt egy dokibácsinak is igazolnia kell. Apa elvitt minket kocsival, aztán ő ment is tovább dolgozni, mi meg Anyával, meg Mamával túlestünk a vizsgálaton (végül is csak megnézte a prof, hogy hogy megyek, majd közölte, hogy három éves koromban kell majd csak visszajönni… Az meg azért még arrébb van. ), aztán metróval meg villamossal hazamentünk. Ja, közben beugrottunk a fogászatra is, mert Anya fogát (foghelyét) meg kellett nézetni, kapott is egy kis antibiotikumot rá, hogy
gyorsabban gyógyuljon. Aztán amikor hazaértünk, összepakoltunk, merthogy amint Apa hazaért a melóból, rögtön hozott is minket Ballószögre, hogy most itt legyünk a héten. Utána Ő hazament, mi meg kimentünk Mamával a kertbe, és leszedtük a zöldbabot, meg locsoltunk, meg én saraztam egy kicsit. Ma reggel beugrott Fecó, mert Ő meg az Anyukájáékhoz ment nyaralni, és vitt a Mamától pár üveget lekvárnak, de arra azért volt egy kis ideje, hogy kijöjjön velem a teraszra autókat nézni. Ugyanis itt a Mamánál a teraszról frankón látni lehet az út egy részét, ami
nekem állandó szórakozást kínál: teherautók, személygépkocsik, motorok, biciklik… Maga a kánaán. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy közel van a kecskeméti reptér, és repülési napokon egy csomó vadászgépet is lehet látni! Szóval szórakoztunk. Aztán amikor Fecó elment, a nap nagyrészét a garázsban töltöttem „kupászolással”, meg sétáltam Anyáékkal, meg ilyesmi. Estére Zsófi is megjött, cuccostul, merthogy
úgy döntött, hogy itt marad Ő is egész héten, innen jár dolgozni, hogy sokat lehessen velem. Vele vacsiztam, szegény, mindent bevetett, hogy pár kanálnyi ételt belém töltsön
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése