Zsófi szabin

Tegnap Zsófi betartotta az ígéretét (nem mintha ez neki különösebben rossz volna, Ő is szívesebben marad itthon, minthogy dolgozni menjen,de van valami ember, akit „a főnöke” –ként emlegetnek, aki viszont a melóra szavaz minden esetben, s elég nehéz vele vitatkozni), és egész nap velünk volt. Délelőtt megint a medencében pancsoltunk, közben a Mama kitalálta, hogy Ő is csinál magának külön fürdit, illetve Ő valamiért csak a lábát akarta betenni a külön vízbe. Nem értettem, hogy ez miért jó, pedig ez állítólag szokás „lábáztatásnak” hívják, és a felnőttek valamiért szeretik. Mindenesetre én is úgy voltam vele, hogy ezt azért ki kéne próbálnom, mert valami biztos van benne, ha ennyire élvezi, és próbáltam bemászni mellé a lavórba. Kicsit nehezen fértünk el abban a pici lavórban ketten, de megoldottuk azért, bár a Mama nagyon nevetett közben. Aztán a Zsófi meg én, meg Anya elmentünk a boltba, merthogy a Mama kitalálta, hogy főz nekünk finom baracklevest, és ahhoz kellett vennünk vaníliapudingot, de én jól jártam, mert kaptam egy nyalókát is, szép pirosat, ami egyrészt nagyon finom volt, másrészt meg jól ki tudtam vele dekorálni a babakocsit is, meg magamat is. Anya nem is értette, hogy egy ilyen pici darab cukorral hogyan vagyok képes ekkora felületeket összekenni (bevallom, ahhoz azért tényleg kellett némi logisztika, hogy a fenekemre is jusson). Ja, és vettek nekem autósújságokat is, ezek a Zsófival szépen végig is néztük, mindegyik kocsiról elmondta, hogy milyen színű, meg milyen márkájú… ezt sose tudnám megunni! Közben a Mama megfőzte a levest (nagyon jó lett ám), Anya meg „kreatívkodott”, a nyaralás alatt készült képek miniatűrjeiből csinált egy kollázst, meg egy másikat, amit régi képekből rakott össze (amikor én még nem voltam, és Ő meg állítása szerint szép volt). Nagyon büszke volt a képekre, nekem is megmutatta őket… Megmondom őszintén, nekem fura volt Anya áttetsző ruhában, én a mostani kis formáját jobban szeretem, de azért mindegyik képen megmutattam Anyát is, meg Apát is.. Sikerem volt. Ma meg semmi különös nem volt, egyszerűen csak jól éreztük magunkat együtt, nagyokat ettünk, jót aludtunk ebéd után, meg sétáltunk, meg ilyesmi. Zsófi szegény ma már ment dolgozni, de meló után sietett, így az esti fürdetést már Ő vezényelte le, aztán, miután engem letettek aludni, még megnézték együtt az olimpia megnyitóját, lenyomtak egymás után vagy 6 parti dominót, jól körbeverve egymást, egészen addig, míg a szélvihar be nem kergette Őket a teraszról, majd miután a Mama is lefeküdt aludni, még hajnali fél 2ig dumáltak és vihogtak a teraszon mindenféle butaságon.. Én ezt már csak elmondásból tudom, mert én azért még nem tudnék ilyen sokáig fennmaradni…