34

Ma van a szülinapom…

A két gyerektől azt kaptam, hogy nagyon aranyosan viselkedtek egész este, fürdés után csak úgy elnéztem őket az ágyunkon, D. épp prezentálta Gábornak, hogy hogy is kell ugrálni, meg párnával csapkodni, a kicsi nézett rá, mint az istenre… zabálnivalóak voltak.

Szegény Tamás csak nyolckor ért haza, kaptam sütikét (a kedvenc cukrászatunk már nem csinál tortákat, így is Vácra kell menni, ha tőle akar desszertet az ember… és Ő elment, és onnan hozott…), meg kést (sajna a favorizált késeim horror áron vannak, egyszerre egy készlet az durva lenne, de már háromnál tartunk), meg ugyebár már 2 hete megkaptam álmaim (egyik) táskáját, de azt már ugye előbb átadta, lévén, hogy akkor mentünk bálozni, és ott én már azzal akartam virítani, meg egy csokrot, amin az öt szál rózsán öt saját költésű szép-szerelmes vers is volt…. Meg is hatódtam rendesen… Öregszem, egyre szentimentálisabb vagyok, úgy látszik… de ezek a versek tényleg nagyon megleptek (T. felett sem múlik nyomtalanul az idő…régebben ilyen azért nem volt)… Köszönöm, és köszönöm mindenkinek a sok telefont, üzenetet, képeslapot, mifenét… )lassan elkezdhetném én is számon tartani mások ünnepeit…ebben sose’ voltam jó…)