Klári délelőtt ért Pestre, Tamás ment elé, és mentek nézelődni, én meg próbáltam élhetővé tenni a lakást, ami két gyerek mellett csak úgy megy, ha az a gyermek, amelyik járni tud, az a kertben tartózkodik. Nem is volt gond, D. egyetértett, ő is a kertben akart lenni, csakhogy… porszívózni csak úgy lehet, ha a millió játéka a dobozokban van… igenám, de mivel hétkor kelt, mire Tamás fél kilenc után elindult, a nappalit 10 centi vastagon beborította a sok játék. Nem baj, azért vagyok én a felnőtt, hogy én szabjam a feltételeket... Legalábbis azt gondoltam.
Tamás el, én meg mondom nagy ravaszul: Dávidkám, ajarsz kimenni homokozni?
D: Igeeeeeeeen!
Én: Oké, de amíg nem pakolod össze a játékokat, addig nem mehetsz ám ki…
D: /ravaszul rám néz, elvigyorodik, és imigyen nyilatkozik/: Na fogaggyunk…
Azt hittem, leesek a papucsomról, szerintem még a szám is tátva maradt, mert a gyerek röhögőgörcsöt kapott… A párbeszéd a fürdőben zajlott, kijöttem én is kiröhögni magam, majd 5 perc múlva újra közöltem, hogy amíg egy játék is van a földön, addig tuti nem mehet ki… erre csak annyit mondott (esküszöm így volt, más mondja, el se hiszem): „majd meglátjuk…”
Ilyenkor mit kell mondani???????????
Nálunk a feketezsák jött be...
VálaszTörlésén úgy döntöttem, hogy ami a földön van az nem kell... és vittem a feketezsákot :)
Na az bejön...
Egyébként meg csak had próbálkozzon :)
Ilyet én is szoktam! Nálunk is (csak ez) használ, ha tömködni kezdtem a céleszközbe, hogyakkoreztmost kidobom, mer' úgyse kell.
VálaszTörlésFekete zsák rulezz, itt is működik.. :))
VálaszTörlésMegnéztem, van a garázsban egy egész tekercs...
VálaszTörlésLegközelebb bevetem...
Oszt majd beszámolok, mivel dumálta ki a kölök a zsákból az autóit...
tudatosnak kell lenni...
VálaszTörlésnálam ha zsákba kerül vmi akkor az egy hétig ott is marad...
(na jóóóó... lányaim vannak én meg apa vagyok... tehát könyörgésnek nem tudok ellenállni de rendnek kell lenni az biztos :) )